Jaross Andor
(* 1896. máj. 23. Komáromcsehi, † 1946. ápr. 11. Budapest [Mo.]) Politikus, nemzetgyűlési képviselő. Politikai pályafutása 1921-ben kezdődött, amikor belépett a kisgazdapártba. 1925-ben, amikor a kisgazdapárt Magyar Nemzeti Párttá (MNP) alakult, a párt egyik alelnöke lett. 1930-ban az MNP tartománygyűlési képviselője, 1931-től a Csehszlovákiai...megnyit →
(* 1896. máj. 23. Komáromcsehi, † 1946. ápr. 11. Budapest [Mo.]) Politikus, nemzetgyűlési képviselő. Politikai pályafutása 1921-ben kezdődött, amikor belépett a kisgazdapártba. 1925-ben, amikor a kisgazdapárt Magyar Nemzeti Párttá (MNP) alakult, a párt egyik alelnöke lett. 1930-ban az MNP tartománygyűlési képviselője, 1931-től a Csehszlovákiai...megnyit →
Részletek
(* 1896. máj. 23. Komáromcsehi, † 1946. ápr. 11. Budapest [Mo.]) Politikus, nemzetgyűlési képviselő. Politikai pályafutása 1921-ben kezdődött, amikor belépett a kisgazdapártba. 1925-ben, amikor a kisgazdapárt Magyar Nemzeti Párttá (MNP) alakult, a párt egyik alelnöke lett. 1930-ban az MNP tartománygyűlési képviselője, 1931-től a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga alelnöke volt. 1935-ben nemzetgyűlési képviselővé választották. 1933-ban pártjának ügyvezető elnöke; az 1936-os pártegyesítés után az Egyesült Magyar Párt országos elnöke lett. Az első bécsi döntést követően 1940 ápr.-áig a felvidéki ügyek tárca nélküli minisztere Budapesten. Fokozatosan a fasizmus eszméinek vonzásába került. 1940-ben Imrédy Bélával együtt megalakította a szélsőjobboldali Magyar Megújulás Pártját. 1944 márc.-a és aug.-a között a Sztójay-kormány belügyminisztere, a zsidóüldözések egyik irányítója, 1944 dec.-étől 1945. márc.-ig a szélsőjobboldali Törvényhozók Nemzeti Szövetségének elnöke volt. 1946-ban a népbíróság háborús bűnösnek nyilvánította, és halálra ítélte. Az ítéletet végre is hajtották.
Komáromcsehi; Csehi (Čechy)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, Érsekújvártól K–ÉK-re. L: [1921] – 568, ebből 359 (63,2%) magyar, 207 (36,4%) szlovák; [2011] – 299, ebből 278 (93,0%) szlovák, 13 (4,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 278 (93,0%) szlovák, 11 (3,7%) magyar. V:...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, Érsekújvártól K–ÉK-re. L: [1921] – 568, ebből 359 (63,2%) magyar, 207 (36,4%) szlovák; [2011] – 299, ebből 278 (93,0%) szlovák, 13 (4,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 278 (93,0%) szlovák, 11 (3,7%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, Érsekújvártól K–ÉK-re. L: [1921] – 568, ebből 359 (63,2%) magyar, 207 (36,4%) szlovák; [2011] – 299, ebből 278 (93,0%) szlovák, 13 (4,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 278 (93,0%) szlovák, 11 (3,7%) magyar. V: [2011] – 194 r. k., 9 ref., 1 ev. – A l8. sz.-ban nagyrészt szlovákokkal újranépesített falu a 20. sz. első felében magát még részben magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. második felére szlovákká vált. R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1735-ben barokk stílusban épült, mai alakját a 20. sz. eleji átépítése során kapta.